Sándor Kányádi: Alguien camina sobre los árboles
Sándor Kányádi: Alguien camina sobre los árboles
(Traductor: Rea Maráczi)
alguien camina sobre los árboles
enciende y apaga tu estrella
y no hay miedo en sus corazones
a quienes ya dejó la esperanza
tengo miedo, estoy con esperanza
la misericordia que me preserva
el miedo providente en mi vida
me han acompañado hasta ahora
alguien camina sobre los árboles
cuando llegue mi hora final y caiga
quizás encenderá en mi luz entonces
una nueva estrella preciosa
o me apretará en una semilla
que es fría, oscura, solitaria
y no destellará mi alma eterna
en una estrella que nace ahora
alguien camina sobre los árboles
se dice, él es el Señor sobre todo
se dice, la esperanza eterna es
se dice, es nuestro miedo mismo.
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem.