Fohász

Maráczi Rea: Fohász

Töltsd el a szívemet teljesen Uram,

ne maradjon egy csöppnyi hely sem!

Csendesítsd le háborgó lelkemet,

hogy békémet végre megleljem!

Ne érintsen meg többé a változó világ,

és a benne nyüzsgő emberek!

Ha Rád találok egyszer,

nem veszem le Rólad tekintetem!

Csak a kanyargó ösvényt figyelem,

mit követnem kell, hogy elérjelek.

S, hogy le ne téríthessenek utamról,

állíts mellém Angyalokat, Istenem!

Burkoljanak be szeretetükkel,

könnyítsenek terheimen!

Ha a csillagok alatt kell éjszakáznom,

szárnyuk legyen a fekhelyem!

Ringassanak álomba ölükben,

de mosolyuk legyen a Tiéd,

hogy a hitem el ne vesszen,

és mindig Rád emlékeztessen!

Rakj köveket az útra,

amik megállítanak,

hogy eltöprengjek értelmükön,

majd kikerüljem azokat!

Fakassz patakokat, gyors sodrásúakat,

hogy még többet fohászkodhassak!

Add, hogy ne legyek rest hidat ácsolni fából,

és hálás szívvel átkelhessek rajta!

Teremts hegyeket,

végeláthatatlan csúcsokkal,

hogy szembenézhessek félelmeimmel,

és elengedhessem azokat!

Ha hitem igaz marad,

és bölcsként járom utam,

hallgasd meg imáim,

és áldásod legyen rajtam!

Így szívemben örömmel, arcomon mosollyal,

megyek tovább szépséges Angyalaiddal.

Bármerre is halad sorsom hosszú útja,

tudom, hogy a végén Te vársz engem, Uram!

Sopron, 2011. február 19.